A Fehér Ház hétfőn súlyos bűncselekménynek minősítette a titkos kormányzati iratok nyilvánosságra hozatalát, a kiszivárogtatókat pedig bűnözőknek bélyegezte meg, a külügyminisztérium szerint pedig támadás indult a nemzetközi közösség ellen.

Hillary Clinton "agresszív" lépéseket helyezett kilátásba azok felelősségre vonása érdekében, akik szerinte a dokumentumok ellopása révén emberek életét sodorták veszélybe és nemcsak az amerikai nemzeti érdekek, hanem "a nemzetközi közösség ellen is támadást indítottak". Clinton az Egyesült Államok nevében elítélte a kiszivárogtatást és reményét fejezte ki, hogy Washington külkapcsolati rendszere kiállja majd ezt a próbát.

Mint mondta, az amerikai külpolitika lényegét nem a kiszivárogtatott sürgönyök, hanem Washington hivatalos állásfoglalásai testesítik meg. Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a privát diplomáciai megbeszélések nem állnak ellentétben sem a közérdekkel, sem pedig a demokrácia intézményével, és a bizalmas tárgyalás a diplomácia hatékony eszköze.

A WikiLeaks folytatja a diplomáciai iratok közélését a következő napokban, hetekben és talán hónapokban is - közölte a honlap szóvivője, Kristinn Hrafnsson. Noha a kiszivárogtatás miatt az amerikai külügyi tárca "agresszív" lépéseket helyezett kilátásba, ez nem riasztotta el az internetes oldal szerkesztőit. A szóvivő szerint a "fokozatos közlések" az év végéig is elhúzódhatnak. A következő kiadásokkal kiválasztott térségekre koncentrálnak, ahol szövetséget keresnek a helyi médiával - mondta a The Wall Street Journalnek Hrafnsson, aki szerint az amerikai bírálat túlzó, és az a vád sem hihető, hogy az iratok nyilvánosságra hozatalával emberi életeket sodornak veszélybe. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokon kívül a reagálás enyhébb volt, és "a sajtó üdvözölte a leleplezéseket az amerikai külügyminisztérium belső működéséről".

Bár többen pletykaszintű értesülésekről beszélnek, a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai üzenetek a lényeget tekintve egy szuperhatalom külpolitikájáról szólnak - hangoztatta a bizalmas dokumentumokat Európában az elsők között megszellőztető Der Spiegel főszerkesztője. Georg Mascolo a dpa hírügynökségnek nyilatkozva leszögezte: az általa vezetett hírmagazin nem fizetett pénzt a WikiLeaksnek, amely névtelenségbe burkolózó forrásoktól származó kényes vagy bizalmas dokumentumok publikálására "szakosodott".

A főszerkesztő közlése szerint a Der Spiegelnek mintegy 50 munkatársa dolgozott öt hónapon keresztül a kapott információk feldolgozásán. Ennek módját, a felhasználás mikéntjét, az értékelést és a következtetések levonását a szerkesztőség döntötte el, abba a WikiLeaks nem szólt bele - hangoztatta Mascolo. A főszerkesztő a politikusok megítélésénél jóval érdekesebbnek találja például azt a tényt, hogy az amerikai kormány folyamatosan értesült a német koalíciós tárgyalások menetéről, hogy amerikai diplomaták részt vettek az ENSZ-en belül folyó kémkedésben, vagy hogy az arab világ nagy része roppant kritikus szemmel figyeli Irán nukleáris programját.

Az amerikai New York Times, a német Der Spiegel, a brit The Guardian, a spanyol El Pais és a francia Le Monde szerkesztőségében közel 120 újságíró már hetek óta elemzi és kommentálja a WikiLeaks által hozzájuk eljuttatott negyedmillió titkosított amerikai dokumentumot - közölte nyilatkozatában a francia partnerlap főszerkesztője. Sylvie Kauffmann elmondta: a világlapok közösen állították össze a publikációs menetrendet, amelyről e-mailben, telefonon és értekezleteken folyamatosan egyeztetnek egymás között.

A lapok abban is megegyeztek, hogy amikor egyikük kihúz egy nevet egy táviratból vagy nem közöl bizonyos ismertetőjegyeket adott személyek biztonságának érdekében, akkor a többiek is ugyanígy tesznek. A WikiLeaks ezt követően az újságírók által feldolgozott diplomáciai jegyzékeket közli honlapján, elfogadva a lapok által meghatározott szabályokat - hangsúlyozta a Le Monde főszerkesztője. Azt is megerősítette, hogy ingyen jutottak a dokumentációhoz: "Nem fizettünk semmit és soha nem is kértek meg rá (hogy fizessünk)". A főszerkesztő szerint nincs "semmilyen különös ok arra, hogy kételkedjenek a dokumentumok eredetiségében, illetve hogy azt gondolják, hogy bekerültek közéjük hamisítványok".

Sylvie Kauffmann arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai külügyminisztérium eddig semmit nem cáfolt és azt sem mondta, hogy hamisak a közölt diplomáciai táviratok. "Meg aztán nekünk is van értékítéletünk: vannak olyan feljegyzések, amelyeknek a komolyságára tartalmi szempontból nem tudunk megesküdni, így azokkal nem foglalkozunk" - tette hozzá. A Le Monde vezetősége azt közölte, hogy nem mondja meg pontosan, hogy hány újságíró dolgozik a WikiLeaks által megszerezett amerikai diplomáciai sürgönyök feldolgozásán, de annyit elárult: "megközelítőleg 120 újságíró dolgozott rajta heteken át, védett körülmények között. De azért nem kell egy izlandi bunkerre gondolni! Mindegyik csapat a saját szerkesztőségében egy arra kijelölt helyen dolgozott".

A Le Monde tudatta, hogy az elkövetkező napokban is folytatják a táviratokkal foglalkozó írások közlését, de a hatalmas információtömeg miatt csak fokozatosan. A Le Monde vezetőségének elmondása szerint nincsen sok kapcsolat a WikiLeaks és a lapok szerkesztőségei között azóta, hogy a portál a rendelkezésükre bocsátotta a dokumentumokat. "A WikiLeaksnek vannak képviselőik, akik nem nagyon publikus személyek, de a szerkesztőségek ismerik őket" - közölte a Le Monde.