Megnéztük a Fogyasztó Barát kétórás szakmai webinárját, amelyen dr. Ilcsik Tilla, a Fogyasztó Barát állandó megbízott ügyvédje az általa végzett webshop auditok leggyakoribb hibáit mutatta be. A tanulság röviden: a legtöbb bolt ÁSZF-je rendben van, a gond a szállítási és fizetési infók elcsúszásánál, a megrendelés gombjánál, a visszaigazoló e-mail csatolmányainál, az egységáraknál és az ÁSZF-en kívüli aloldalaknál szokott lenni. Összeszedtük a lényeget egy olyan sorrendben, ahogy a saját boltodon végig tudsz menni rajta.
Miért írunk erről egyáltalán?
Mert a webinár jó volt. Két óra, kevés elmélet, sok „ezt láttam a múlt héten egy boltban” típusú példa, és egy közel egyórás kérdés-válasz blokk, ahol webshoposok kérdeztek a saját boltjukról. Ilyen anyagot ritkán lehet látni, és a legtöbb ügyfelünknek nincs két szabad órája végigülni.
Ezért megnéztük helyettük, és leírtuk. Egy fontos megjegyzés az elején: ez nem jogi tanács, hanem egy előadás összefoglalója. Amit „az előadó szerint” jelölünk, az az ő szakmai álláspontja volt. Ha a boltodban konkrét kérdés merül fel, az ÁSZF-edet gondozó jogászt kérdezd.
Az audit, amiről szó volt, két részből áll. Az első egy próbavásárlás, ahol az ügyvéd ugyanazt az utat járja végig, mint a vásárlód. A második a teljes weboldal átnézése, a kapcsolati adatoktól a termékoldalakon át a főoldali bannerekig. Mi is ebben a sorrendben megyünk.
1. rész: a próbavásárlás, vagyis a kosártól a visszaigazoló e-mailig
A szállítási és fizetési infók mindenhol ugyanazt mondják?
Ez volt az előadás első és leggyakoribb hibája. A futárszolgálat díjat emel, a pénztároldalon már az új összeg jelenik meg, a „Szállítás” aloldalon és az ÁSZF-ben viszont a régi. Vagy fordítva: a tájékoztatóban szerepel egy átvételi mód, ami a pénztárban nem választható.
A szabály egyszerű: a weboldal szállítási és fizetési infói, az ÁSZF és a vásárlási folyamat ugyanazt mondják. Ha egy mód átmenetileg nem elérhető, arra az időre a tájékoztatóból is ki kell venni. Ha egy fizetési mód csak bizonyos átvételi módnál választható (például utánvét csak futárnál), azt is előre jelezni kell, nem a pénztárban kiderülni.
Az MPL külön téma. A 335/2012. Korm. rendelet 3/A. §-a miatt a Magyar Posta átvételi módja nem elég, ha a tájékoztatóban szerepel, a pénztárban ténylegesen választhatónak kell lennie. Az előadó látott olyan boltot, ahol az MPL mellett az állt, hogy „külön e-mailben kell kérni”. Ez nem megfelelő.
A kérdés-válaszban két hasznos pontosítás is elhangzott:
- Nem kell az MPL összes átvételi módját (házhoz, automata, pont) felajánlani. Az előadó tapasztalata szerint egy ténylegesen választható MPL-megoldás eddig elég volt, ebbe hatóság nem kötött bele.
- Ha az MPL írásban jelezte, hogy a termékedet nem szállítja (a kérdező bútorosnál 40 kg felett), akkor nem kell feltüntetni. Érdemes a szállítási tájékoztatóba beírni, hogy a termék jellege miatt az MPL nem vállalja.
Mennyi utánvétdíjat kérhetsz?
Két gyakori hiba van itt. Az egyik, hogy az utánvét díja csak a pénztárban derül ki. A másik, hogy a tájékoztatóban 480 forint szerepel, a pénztárban 690.
A harmadik viszont az, amit az előadó szerint a konzultációkon szinte senki nem ismer. A 45/2014. Korm. rendelet 7. §-a szerint egy fizetési mód igénybevételéért nem számolhatsz fel többet annál, ami neked ténylegesen költséged vele. Vagyis ha a GLS 390 forint utánvétkezelési díjat számol neked, akkor a vásárlónak is 390 forint jár, nem kerekítve 500-ra. Ha a díj sávos (értékhatár vagy futár szerint más), akkor sávosan kellene továbbadni.
Az ügyészség ezt úgy ellenőrzi, hogy bekéri a futárszolgálattal kötött szerződésedet. Az előadó egyszer elérte, hogy egy ügyész átlagolt díjat elfogadjon, de hangsúlyozta, hogy ez egyedi eset volt, nem bevett gyakorlat. Két kapcsolódó válasz a kérdés-blokkból: az utánvét díja beépíthető a termékárba (ez üzleti döntés), és ne „logisztikai költség” néven szerepeljen, hanem utánvét díjaként. A „logisztikai költség” megnevezés az előadó szerint túl általános.
Van legalább egy készpénzes fizetési mód?
A webshopoknak 2025. július 1. óta kötelező legalább egy készpénzes fizetési lehetőséget biztosítani (Fgytv. 9. §). Ez lehet utánvét, személyes átvételnél készpénz, készpénzbefizetés a bankszámládra vagy csekk. Az előadó a jogalkotónál rákérdezett: nem kell minden átvételi módhoz, egy is elég.
Egy eset az auditokból: az audit közben az előadót egy utánvét-szűrő rendszer letiltotta az utánvétről (sosem hagyott ott csomagot, mégis a listán volt), és más készpénzes mód nem volt. Ez így nem teljesíti a kötelezettséget. Ha utánvét-szűrőt használsz, kell mellé egy másik készpénzes opció. A nagy értékű vagy egyedi termékeknél ugyanez a megoldás: a bankszámlára történő készpénzes befizetés előre fizetésnek számít, és közben készpénzes mód is.
ÁSZF-checkbox, hírlevél-checkbox, link
Az ÁSZF-et a vásárlónak aktívan kell elfogadnia, a checkbox nem lehet előre bepipálva, és elfogadás nélkül a rendelés nem adható le. Ez a legtöbb boltban működik. Ami viszont gyakran nem: a checkbox mellett az ÁSZF-link egy régi, már nem hatályos dokumentumra vagy a GYIK oldalra mutat. Kattints rá a saját pénztáradban.
Az előadó hozzátette, hogy ez már nem fogyasztóvédelem, de sokszor látja: a pénztárban felkínált hírlevél-feliratkozás előre be van pipálva, vagy nincs mellette adatkezelési tájékoztató. Ebbe nem a fogyasztóvédelmi hatóság, hanem a NAIH szokott belekötni.
A megrendelés gomb felirata
A hatósági gyakorlat ezen a ponton épp változik. A 45/2014. Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése szerint a vásárlónak egyértelműen tudnia kell, hogy fizetési kötelezettséggel járó megrendelést ad le. Eddig elfogadott volt, hogy ez a figyelmeztetés a gomb közelében, például az ÁSZF-checkbox szövegében szerepel.
A rendelet szövege viszont kifejezetten a gomb feliratáról beszél. Az Európai Unió Bírósága egy Booking-ügyben szintén a gomb szövegét tartotta döntőnek. Az előadó a magyar hatóság nyilvános határozataiban azt látja, hogy ezt az ítéletet már idézik, és a gyakorlat a gomb felé mozdul. Egy sima „Rendelés” vagy „Megrendelés” felirat így egyre kevésbé elég.
Nem kell a teljes „fizetési kötelezettséggel járó megrendelés” szöveget kiírni (egy mobilos gombon elég furcsán is nézne ki). Egyenértékű megfogalmazás is jó, ha kiderül belőle a fizetés. A határozatokban teljesítettként kezelt boltoknál az előadó „Rendelés, fizetés” és sima „Fizetés” feliratot is látott. Biztosan elfogadott szöveget ő sem tudott mondani, csak irányt.
Mikor jön létre a szerződés?
Sok bolt e-mail sablonja mást mond, mint ami a valóságban történik. A webshop felhívás ajánlattételre, a vásárló a gombbal ajánlatot tesz, a szerződés akkor jön létre, amikor a bolt ezt elfogadja. A rendelés beérkezését haladéktalanul vissza kell igazolni, és ha 48 órán belül ez nem történik meg, a vásárló ajánlati kötöttsége megszűnik (Ptk. 6:84. §, Ektv. 6. § (2)).
Kétféle működés van. Az egyikben már az automatikus e-mail elfogadja a rendelést, a másikban az automata csak a beérkezést igazolja, és egy második e-mail fogad el, miután megnézted a készletet. Mindkettő jó. A hiba ott kezdődik, amikor az automata e-mailben egy sablonból benne maradt mondat szerint „ez még nem jelenti a szerződés létrejöttét”, közben a bolt semmilyen második e-mailt nem küld. Ilyenkor a saját e-mailed állítja az ellenkezőjét annak, ahogy működsz, és egy vitában ez az e-mail lesz az első dokumentum, amit bárki elolvas. Az előadó javaslata: nézd meg, nálad a gyakorlatban melyik e-mail fogadja el a rendelést, és ahhoz igazítsd a szövegeket.
Mi legyen a visszaigazoló e-mailben?
A szövegében (45/2014. Korm. rendelet 18. §): a termék neve, mennyisége, ára, a szállítási mód és díja, a szállítási cím, a fizetési mód, a végösszeg minden díjjal és kedvezménnyel, és ahol releváns, a várható teljesítési idő.
Csatolmányként három dokumentum:
- az ÁSZF, mégpedig a rendelés pillanatában hatályos verzió,
- a jogszabály szerinti elállási nyilatkozatminta,
- szeptember 27-től az árut értékesítő boltoknál a harmonizált értesítés.
A leggyakoribb hiba a régi ÁSZF: a visszaigazolóhoz évek óta ugyanaz a PDF van csatolva, közben az ÁSZF háromszor módosult. Minden módosításnál (akkor is, ha csak egy szállítási díj változott) a csatolmányt is le kell cserélni.
Két kérdés-válasz, ami sokakat érint. A link nem elég: a weboldalra mutató link nem tartós adathordozó, a dokumentumokat csatolni kell. Az online elállási funkció pedig nem váltja ki a nyilatkozatmintát, azt ettől még csatolni kell, és a weboldalon is elérhetővé tenni. Tartós adathordozó egyébként nem csak a PDF lehet, a papír is az, de webshopnál az e-mail csatolmánya a praktikus megoldás.
2. rész: a weboldal, a kapcsolati adatoktól a bannerekig
Kapcsolati adatok és impresszum
Cégváltás után a kapcsolati oldalon a régi cég adatai, elavult e-mail cím, régi székhely: az előadó ezeket is rendszeresen látja. Két konkrétabb hiba az impresszumban: a nyilvántartó hatóság pontatlan megnevezése (cégnél a cégbíróság pontos neve kell, egyéni vállalkozónál a NAV), és egyéni vállalkozónál a név mellől lemaradó „e.v.” jelölés.
Árak, akciók, egységárak
A bruttó ár kiírása ma már szinte mindenhol rendben van. Az akció viszont bonyolultabb, és itt az előadás egyik legfontosabb mondata elhangzott: a hatóság azt is nézi, hogy az akció valós-e, nem csak azt, hogy jól van-e feltüntetve. Bekérheti az ártörténetet, és igazolnod kell, hogy az áthúzott ár egy korábban ténylegesen alkalmazott ár volt.
Ebből következik néhány konkrétum:
- Az ajánlott fogyasztói ár (RRP) nem lehet áthúzott „eredeti ár”. Kiírhatod, de nem úgy, mintha akciót adnál hozzá képest. A GVH nagy ruházati boltokkal szemben is indított már ilyen eljárást.
- Több ár egyszerre (eredeti, ajánlott, akciós, klubtag) megtévesztő lehet, és a helyes magyarázat alig fér el egy termékoldalon.
- A túl hosszú akció nem akció. A jogszabály nem mond számot, de a nyilvános határozatok alapján a nagyjából fél éve tartó akciót a hatóság már a termék valódi árának tekinti.
- Olyan boltot is láttak, ahol az akció kezdődátuma minden nap frissült. Ebből konkrét hatósági eljárás lett.
- A visszaszámláló órát az akció mellett a hatóság nyomásgyakorlásnak tekinti, érdemes kerülni.
Az akciózás részletszabályaira (30 napos legalacsonyabb ár, fokozatos leárazás, kuponok) az előadó külön webinárt ígért a Black Friday előtt.
Az egységár az előadó szerint a leggyakoribb árazási hiba. Ahol tömeg, térfogat, hossz alapján összehasonlítható termékről van szó, az eladási ár mellett jól láthatóan szerepelnie kell a Ft/kg, Ft/l, Ft/m egységárnak, előre csomagolt terméknél is (4/2009. NFGM-SZMM együttes rendelet 4. §). 50 ml, 50 g, 5 cm alatti kiszerelésnél nem kell. Több darabos csomagnál a darab-egységár kell (a példa a teniszlabda volt), egy darabos terméknél, például egy hűtőnél viszont nem. A hatóság árellenőrzéskor addig keres, amíg talál egységár-köteles terméket, és az audit is így megy.
Termékleírás: a teherbírás esete
Egy hatósági ügyben a fogyasztóvédelmi ellenőr egy iskolatáska leírását vizsgálta, és a határozatban le is írta, hogy a leírás részletes és jó. Egyetlen adat hiányzott: a teherbírás. Jogsértést állapítottak meg.
A mérce tehát a lényeges tulajdonság: minden olyan adatnak ott kell lennie, ami a vásárlási döntéshez kell, a leírás hosszától függetlenül. Ha a gyártótól kapod a leírást, a felelősség akkor is a tiéd, és az „az információk pontosságáért nem vállalunk felelősséget” mondat nem véd meg, sőt, a hatóságok kifejezetten belekötnek. Ugyanez igaz a „a színek és formák eltérhetnek a valóságtól” típusú mondatokra. Az előadó szerint ezeket leginkább az ügyészség kifogásolja, és a vásárlót sem tartják vissza semmitől: ha nem tetszik neki, amit kapott, elállási joga van. Egy dekorációval körülrakott termékfotónál viszont nyugodtan odaírhatod, hogy a dekoráció nem része a terméknek.
Terméktípustól függően külön kötelező információk is vannak: élelmiszernél összetevők és allergének, egyes elektronikai termékeknél energiacímke, kozmetikumnál összetevők és figyelmeztetések, adattárolónál az adattörlő kódra vonatkozó tájékoztatás.
Ami sokaknál hiányzik: a gyártó neve és elérhetősége (postai és elektronikus) a termékoldalon. Ezt az EU termékbiztonsági rendelete írja elő, az előadó szerint 2024 decembere óta. Aktív ellenőrzését még nem látta, de kötelezettség. Ha a gyártó nem EU-s, az EU-ban kijelölt felelős személyt kell megnevezni. Ha a terméket a saját védjegyed alatt árulod, a gyártó te vagy. Több ezer termékes boltnál ez hónapokig tartó munka, ezért érdemes most elkezdeni.
Garancia, jótállás, pénzvisszafizetés
A „garancia” szót a hatóság nem fogadja el, mert nem létező jogi kategória. Jótállás és kellékszavatosság van. Ha a gyártó ad öt évet, azt a gyártó garanciájaként kell jelölni, elkülönítve a te kötelező jótállásodtól.
Két gyakori hiba az aloldalakon: még mindig egy év jótállást hirdetnek (ez rég megszűnt), vagy azt írják, hogy „a termékekre a jótállást a gyártó biztosítja”. Ez úgy hangzik, mintha az eladó nem vállalná azt, ami kötelező.
A „14 napos pénzvisszafizetési garancia” feliratú banner is gond, mert a törvényes elállási jogot úgy mutatja, mintha a bolt kedvezménye lenne. A 30 napos, önként vállalt visszaküldés viszont jó dolog, csak a feltételeit le kell írni.
Szeptember 27-től a zöld állítások („környezetbarát”, „fenntartható”) is szigorúbbak lettek: csak hivatalos tanúsítvány alapján lehet ilyen képi jelölést használni, és az állítást igazolni kell. Az előadó hozzátette, hogy ugyanez igaz az egészségre gyakorolt hatásról szóló állításokra.
Vásárlói értékelések
Ha a boltod értékeléseket jelenít meg, le kell írnod, hogyan működnek: ki írhat (bárki vagy csak vásárló), ha csak vásárló, azt hogyan ellenőrzöd (például a kiszállítás után küldött véleménykérő e-mail linkjével), mi a moderálás szabálya, és ha külső szolgáltatótól vagy ár-összehasonlító oldalról jönnek, honnan. A hatóság úgy is ellenőriz, hogy ír egy negatív értékelést, és figyeli, megjelenik-e. Volt, ahol nem jelent meg.
Az ÁSZF-en kívüli aloldalak
Az ÁSZF-et a vásárló akkor olvassa el, amikor már baj van, ezért a legtöbb bolt írt egy barátságosabb „Visszaküldés”, „Garancia” vagy GYIK oldalt. Az előadó szerint ezek a legtöbb hiba forrásai, mert jogszabályváltozáskor senki nem frissíti őket. Ő azt javasolja, hogy külön elállás-aloldalt inkább ne készíts, vagy ha van, minden jogszabályváltozásnál nézd át.
A tipikus hibák ezeken az oldalakon:
- „A terméket az átvételtől számított 14 napon belül visszaküldheted.” Ez pontatlan: 14 nap van jelezni az elállást, és onnan további 14 nap a visszaküldésre.
- Az elállás csak egy csatornán (például csak e-mailben) gyakorolható. Nem korlátozhatod, telefonon, postán, az online funkción keresztül is jelezheti.
- Bontatlan vagy használatlan terméket veszünk csak vissza. Ezt nem írhatod ki. Kibonthatja, és ha a kipróbáláson túl használta, értékcsökkenést számolhatsz fel, de az elállást nem utasíthatod el.
- A csomag sérülését 72 órán belül kell jelezni, különben nem fogadjuk el a reklamációt. A futár határidejét nem háríthatod át a vásárlóra, ezt a mondatot töröld.
- Az elírásokért nem vállalunk felelősséget. Szintén törlendő.
Főoldali bannerek: ingyenes szállítás és kuponok
A hatóság a főoldali ajánlatokat is kipróbálja. Ha az „ingyenes szállítás” csak GLS-sel és 20 ezer forint felett igaz, ennek már a bannerben ott kell lennie. Kuponnál ugyanez: ha hírlevél-feliratkozás, regisztráció, minimum kosárérték kell hozzá, vagy akciós termékre nem jár, az előre derüljön ki, akár egy felugró ablakban, ha a bannerben nincs hely. Az előadó rendszeresen látja, hogy a hatóság beváltja a kupont, és csak a pénztárban derül ki, hogy nem működik.
3. rész: ami 2026-ban új
Az előadás végén három új kötelezettség került elő. Ezek már a weboldalt érintik, az ÁSZF-et kevésbé.
| Kötelezettség | Mióta | Kit érint | Hol kell megjelennie |
|---|
| Online elállási funkció | 2026. június 19. | minden webshop | a weboldalon, elállási űrlapként |
| Harmonizált értesítés | 2026. szeptember 27. | árut értékesítő webshopok | jól látható helyen (akár a láblécben) és a visszaigazoló e-mail csatolmányaként |
| GARAN címke | 2026. szeptember 27. | csak ahol a gyártó 2 évnél hosszabb, ingyenes tartóssági jótállást ad | termékoldalon, a pénztár végén és tartós adathordozón |
Az online elállási funkció június 19. óta kötelező. Az előadó szerint nem kell külön magyarázó szöveg mellé, ha a menüpont neve és az űrlap egyértelmű, de a beérkező nyilatkozatokat menteni kell, és a vásárló automatikus visszaigazolást kap.
A harmonizált értesítés szeptember 27. óta kötelező minden árut értékesítő webshopnál. Ez egy EU-ban egységes formájú tájékoztató a kétéves kellékszavatosságról. Nem termékenként kell kitenni, hanem jól látható helyen: lehet a láblécben, a fejlécben, a pénztár végén. Menüpontnak az előadó az „Ön kellékszavatossági jogai” típusú nevet ajánlja, mert a „harmonizált értesítés” felirat semmit nem mond a vásárlónak. Görgetni lehet benne, csak legyen olvasható és működjön a linkje. Tartós adathordozón is át kell adni, vagyis a visszaigazoló e-mailhez csatolni.
A GARAN címke csak akkor kell, ha a gyártó a teljes termékre két évnél hosszabb, ingyenes tartóssági jótállást vállal, és ennek adatait rendelkezésedre bocsátja. Étrend-kiegészítőnél, ruházatnál jellemzően nem jön szóba, műszaki cikkeknél inkább. Ha megkérdezted a gyártót és nem válaszolt, addig nincs kötelezettséged. A „3 + 3 év regisztrációval” típusú vállalásnál az előadó szerint nem írhatsz 6 évet, csak a feltétel nélküli részt. A címke a termékoldalra és a pénztár végére kell, és ha fizikailag a termékhez csomagolod, az megoldja a tartós adathordozón történő átadást is.
Hogyan zajlik egy hatósági ellenőrzés?
Ez is elhangzott a kérdés-blokkban, és sok félelmet eloszlat. A hatóságok ritkán néznek át mindent egyszerre. Minden évben meghirdetik a célellenőrzéseiket témák szerint: az egyik az elállási funkciót nézi, a másik az akciókat, a harmadik az energiacímkét. Hogy a te boltod melyikbe esik, azt előre nem tudhatod.
Ha ellenőriztek és nem találtak semmit, valószínűleg nem is kapsz értesítést. Ha találtak, jön egy eljárást megindító végzés az ellenőrzés tárgyával és az első megállapításokkal, gyakran adatszolgáltatási felhívással. A határozatig nyilatkozatot tehetsz, és a hibák gyors javítását a hatóság figyelembe veszi. Az első eljárás általában figyelmeztetéssel zárul, ismételt jogsértésnél jön a bírság.
Ebből könnyű azt kiolvasni, hogy az első alkalom ingyen van. Pontosabb azt, hogy a második már nem.
Ha szeretnéd, segítünk
Az előadásból az jött le, hogy a hibák többsége karbantartási hiba: egy díj, ami egy helyen megváltozott, egy PDF, amit senki nem cserélt le, egy aloldal, amit 2021-ben írtak. Ezt egy délután alatt végig lehet nézni a fenti sorrendben.
Az ÁSZF-oldalt a Fogyasztó Barát rendszere is le tudja venni a válladról: a dokumentumokat ügyvédek által gondozott sablonból generálja, és jogszabályváltozáskor automatikusan frissíti a boltodban. Ha szeretnél regisztrálni, rajtunk keresztül is elindíthatod. Írj az info@totalstudio.hu címre, és segítünk a beállításban, a webshopba való beépítésben, vagy abban, hogy a fenti listán végigmenjünk a boltodon.
A szabályok bonyolultak maradnak. A hibák viszont a legtöbb boltban ugyanazokon a helyeken ülnek.
Gyakori kérdések
Elég, ha a visszaigazoló e-mailben csak link mutat az ÁSZF-re?
Nem. Az előadó szerint a weboldalra mutató link nem tartós adathordozó. Az ÁSZF-et (a rendeléskor hatályos verziót), az elállási nyilatkozatmintát és 2026. szeptember 27-től a harmonizált értesítést csatolni kell.
Mit írjak a megrendelés gombra?
Olyan feliratot, amiből kiderül, hogy a kattintás fizetési kötelezettséggel jár. Nem kell a teljes jogszabályi szöveg, de a sima „Megrendelés” egyre kevésbé elég. A hatóság által teljesítettnek tekintett boltoknál „Rendelés, fizetés” és „Fizetés” felirat is előfordult.
Mennyi utánvétdíjat számolhatok fel?
Legfeljebb annyit, amennyi neked ténylegesen költséged az utánvéttel (45/2014. Korm. rendelet 7. §). A díjat a termékárba is beépítheted, ez üzleti döntés.
Kötelező a GARAN címke minden terméknél?
Nem. Csak akkor, ha a gyártó a teljes termékre két évnél hosszabb, ingyenes tartóssági jótállást vállal, és ennek adatait megadja neked.
Hová tegyem a harmonizált értesítést?
Jól látható helyre, a lábléc is megfelelő. Menüpontnak érdemes az „Ön kellékszavatossági jogai” típusú nevet adni, és a visszaigazoló e-mailhez is csatolni kell.
Forrás
