A KKV-k is „fogyasztóvá” válnak?
A 2026-os módosítás egyik legfontosabb eleme, hogy kiterjeszti a jótállási jogosultságot a mikro-, kis- és középvállalkozásokra is. Eddig megszokhattuk, hogy ha egy cég vásárolt tőlünk, a jótállás kérdése sokkal rugalmasabb volt, hiszen rájuk nem vonatkoztak a szigorú fogyasztóvédelmi szabályok. Márciustól ez megváltozik: ha egy KKV a terméket nem továbbértékesítésre, hanem a tevékenységén kívüli célra (például egy irodai kávéfőzőt vagy egy monitort a titkárságra) szerzi be, megilletik a kötelező jótállás jogai.
(Bővebben itt: jótállási rendelet)
Fontos tisztán látni a különbségeket, mert a KKV-k továbbra sem válnak a Ptk. szerinti „klasszikus” fogyasztóvá. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár a jótállást érvényesíthetik, a 14 napos indokolás nélküli elállási jog továbbra sem illeti meg őket. Webshop-tulajdonosként tehát a reklamációkezelési folyamatokat úgy kell átalakítani, hogy különbséget tudjunk tenni a jótállási igény és az elállási jog között ebben a szegmensben is.
Szigorúbb határidők a láthatáron
A jogalkotó egyértelműen a vásárlói oldalt erősíti az új szabályokkal. Eddig is ismert volt a három munkanapos csere szabálya, ám 2026-tól ez egy konkrét teljesítési határidővel egészül ki. Ha a vásárló jelzi, hogy a termék a rendeltetésszerű használatot akadályozó módon meghibásodott, a vállalkozásnak 8 napja van a cserére. Amennyiben a csere nem oldható meg ezen a rövid időtávon belül, a vételárat haladéktalanul vissza kell téríteni.
A javíthatatlan termékek esete is változik. Korábban a 8 napon belüli cserekötelezettség főként az első javítás során megállapított javíthatatlanságra vonatkozott. Az új szabályozás szerint azonban a jótállási idő teljes tartama alatt érvényesül ez a kötelezettség: ha kiderül, hogy a termék nem javítható, 8 napon belül cserélni kell, függetlenül attól, hogy hányadik alkalommal látja a szerviz az eszközt. Ez komoly logisztikai és raktárkészlet-kezelési kihívás elé állíthatja a kisebb webshopokat.
A jótállási jegy új kötelező elemei
Az adminisztráció is bővül, így a jótállási jegy mintákat is le kell porolni. Ha a terméknek nincs gyári száma, ezentúl kötelező feltüntetni a saját nyilvántartásunkban szereplő egyéb azonosítót, például a cikkszámot. Szintén rögzíteni kell a szerződéskötés, az átadás és az üzembe helyezés napját. Ez utóbbi különösen érdekes a futáros kézbesítésnél: ha a jegy kiállításakor még nem ismerjük a pontos átvételi dátumot, azt a termék átadója (a futár) is rögzítheti a dokumentumon.
Új elemként meg fel kell tüntetni a javítószolgálat (szerviz) elérhetőségeit is a jegyen, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak. Van azonban egy könnyítés is az értékhatárok terén: 100 000 Ft eladási ár alatt már nem kötelező a külön jótállási jegy kiállítása, a fogyasztó a jogait a számlával vagy nyugtával is érvényesítheti. Ez azonban nem mentesít a tájékoztatási kötelezettség alól, tehát az ÁSZF-ben továbbra is szerepelniük kell a jótállási feltételeknek.
Gyakorlati példa: Az irodai nyomtató esete
Vegyünk egy példát: egy kis könyvelőiroda rendel tőlünk egy nagy teljesítményű nyomtatót a saját munkájához. A nyomtató két hónap után felmondja a szolgálatot. Korábban vitathattuk volna a kötelező jótállás fennállását, mivel nem magánszemély vásárolt. 2026 márciusától azonban, mivel a könyvelőiroda nem továbbértékesítési céllal vette a gépet, ugyanazok a jótállási jogok illetik meg, mint egy magánembert. Ha a szerviz szerint a gép nem javítható, 8 napon belül küldenünk kell az újat, vagy ha nincs raktáron, vissza kell utalnunk a vételárat.
táblázat: összehasonlító
| Szempont |
2026. március 1. előtt |
2026. március 1. után |
| Jogosultak köre |
Csak magánszemély fogyasztók |
Magánszemélyek + KKV-k (nem szakmai célra) |
| 3 napos csere szabály |
Csere kötelező, határidő nélkül |
Csere 8 napon belül, vagy pénzvisszatérítés |
| Jótállási jegy kötelezettség |
50 000 Ft felett |
100 000 Ft felett |
| Javíthatatlan termék |
Csak az első hiba esetén 8 napos csere |
Bármely hiba esetén 8 napos csere |
| 30 napon túli javítás |
Csak kijavítási igény esetén csere |
Bármely jótállási igény esetén csere |
Gyakori hibák, amiket érdemes elkerülni
Sok webshop esik abba a hibába, hogy csak a főoldalon frissít, de a folyamatait nem aktualizálja.
- Régi ÁSZF használata: A leggyakoribb hiba, ha a dokumentum nem tartalmazza az új 8 napos határidőket vagy a KKV-kra vonatkozó kiterjesztést.
- Tájékoztatás hiánya: Ha nem tüntetjük fel a szerviz elérhetőségeit a jótállási jegyen (pedig tudjuk), az már önmagában is fogyasztóvédelmi bírságot érhet.
- KKV-k elutasítása: Rutinból azt mondani egy cégnek, hogy „önökre nem vonatkozik a jótállás”, ez 2026 tavaszától már veszélyes kijelentés.
- Válaszadási határidő elvétése: Bár kaptunk egy kis könnyítést (5 munkanap helyett 8 napunk van nyilatkozni az igény teljesíthetőségéről), ezt a 8 napot szigorúan be kell tartani.
A technikai háttér és a jogi megfelelőség kéz a kézben jár. Ha a webáruház motorja elavult, vagy nem teszi lehetővé a jótállási jegyek automatizált, az új adatokkal kiegészített generálását, akkor a manuális munka felemésztheti a profitot. Egy egyedi webáruház készítésekor ezeket a logikai folyamatokat érdemes már az alapoktól úgy felépíteni, hogy a jogszabályváltozások ne okozzanak adminisztratív rémálmot.
checklist: Webshop-tulajdonosok teendői
A változásokhoz való alkalmazkodás nemcsak a bírságok elkerüléséről szól, hanem a vásárlói bizalom építéséről is. Egy korrektül kezelt reklamáció és egy átlátható jótállási folyamat sokszor többet ér egy drága marketingkampánynál. Érdemes tehát időben átnézni a rendszert, és ha valaki bizonytalan a technikai megvalósításban, inkább kérjen webáruházindítás-tanácsadást a folyamatok optimalizálásához.
Te már felkészültél a márciusi átállásra?
Kapcsolódó linkek:
