Ez az új megoldás lenne a SPDY (Speedy), amely már nevével is utal a végcélra: minél nagyobb sebességet kisajtolni a böngészőkből és az azokat kiszolgáló, az internetes oldalakat tároló szerverekből, akár még a leglassabb kapcsolatokon keresztül is. A cégen belül megvalósított szimulációban egy átlagos háztartás internetelérését alakították ki, ehhez pedig a Chrome egy módosított tesztváltozatát társították az SPDY támogatásával. Az eredmény: a webes kommunikáció, vagyis a böngészés a legnépszerűbb weboldalak esetében átlagosan 55 százalékkal gyorsult, amit elegendőnek tartanak a munka folytatásához.
A dokumentációban a HTTP több hiányosságát említik indokként, amelyek jelentős lassulást eredményeznek a mindennapokban. Ezek között található, hogy a HTTP egyesével küldi el kérelmeit (a böngészők emiatt több, manapság egységesen 6 kapcsolatot alakítanak ki a céldoménnel), a kérelmeket kizárólag a kliens küldheti el, vagyis a szervernek minden esetben várnia kell erre, az SPDY használatával pedig lehetővé válik a kérelmek és a válaszfejlécek állandó tömörítése, a redundáns fejlécek (User-Agent, Host, és Accept*) mellőzése, valamint az opcionális adattömörítés helyett annak folyamatosan történő alkalmazása.
További részleteket a Google oldalán meglévő dokumentációban találunk (lásd a fenti linket), arról még nincs hír, hogy a keresőcég miként képzeli a HTTP esetleges utódjának bevezetését.